2.évf 2006/2. - február (összes cikk: Letöltés)
A géntechnológiai módszerekkel nemesített (GM) növények: A VÁLASZTÁS JOGA
A világ agrárgazdaságát átformáló globalizáció... új kihívások elé állítja a magyar agráriumot, ...mind biztosítani kívánja versenyképességét...az érdekeltek többsége egyet tud érteni abban, hogy jelentős technológiai korszerűsítésre, a mezőgazdasági tevékenység okozta környezetkárosítás csökkentésére van szükség, továbbá garantálni kell az élelmiszerek és takarmányok jó minőségét és biztonságosságát.. Így a fajta-előállítás és a kapcsolódó vetőmagipar meghatározó szereplője a magyar agrárgazdaságnak... napjainkban a géntechnológiai, genomikai módszerek beépülnek a nemesítés módszereinek sorába... lehetőség van az adott fajból származó csak növényi szekvenciát hordozó GM-növények előállítására (syngenic plants).
Ebben az esetben a hagyományos nemesítés határain belül történik a génállomány alakítása csak sokkal célzottabban... A genomba történt beépülés után a transzgén ugyanúgy viselkedik, Mendel-féle öröklődést követ, mint a befogadó faj több tízezer génje...
A rezisztens fajták megbízható alapot adnak a vegyszermentes biogazdálkodás számára...
Kiemelten a szárazság- és sótűrés genetikai alapjainak megismerését sürgetik a klíma-változás hatásai...
Az élelmiszerek egészségvédő hatásának javítását kívánják elérni a vitaminok (A; C; E) mennyiségének optimalizálásával, vagy a telítetlen zsírsavak arányának növelésével...
A megújítható energiaforrások, a bioüzem-anyagok gazdaságos hasznosításához szintén számos előnyt jelent a géntechnológia és a biotechnológia...
A transzgénikus növények fontos szerepet töltenek be gyógyszer-alapanyagok, biodeg-radálható műanyak előállításában...
2005. évben öt EU országban (Spanyol-ország, Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország és Portugália) termesztettek GM-növényeket... Mivel a magyar gazdák ez ideig nem kaptak lehetőséget a GM-növények kipróbálására, így hazai termesztési tapasztalat hiányában konkrét gazdaságossági adatok nem állnak rendelkezésre...
A GM-növények termesztése (kevesebb permetezés, csökkentett talajművelési szám) lényegesen mérsékelte a mezőgazdasági tevékenységből származó üvegházgázok kibocsátását... Alapul véve a kiterjedt nemzetközi vizsgálatok közölt eredményeit az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) visszautasította a magyarországi kutatási eredményekre hivatkozó moratóriumi indoklást, amely nem tartalmazott új tudományos adatot a környezeti kockázat alátámasztására...
letöltés
A cikkben szereplő hivatkozások:
Ammann, K. 2005, Trends in Biotechnology, 23: 388-394
Bedő, Z. és mtsai 2005 május 4, Magyar Mezőgazdaság: 22-23
Brookes, G. és Barfoot, P. 2005, AgBioForum, 8: 187-196
Czepó, M. 2005, Gyakorlati Agrofórum, 16/10: 15-16
Darvas, B. és mtsai 2004, Növényvédelem, 40: 441-449
Demont, M. és mtsai 2005/92, Department of Agricultural and Environmental Economics, K.U. Leuven
Demont, M. és Tollens, E. 2004, Annals of Applied Biology, 145: 197-207
Denby, K. és Gehring, C. 2005, Trends in Biotechnology, 23: 547-552
European Biotechnology, 2005, No. 10 Vol. 4: 6
European Plant Science: a field of opportunities, 2005, J.of Exp.Botany, 56: 1699-1709
George, C. és mtsai 2004, Journal of Agricultural and Food Chemistry, 52: 4149-4158.
„Géntechnológia, harmóniában a zöldebb világgal” konferenciakiadvány, 2004, 24-27
Gomord, V. és mtsai 2005, Trends in Biotechnology, 23: 339-342
Gurr, S.J. és Rushton, P.J. 2005, Trends in Biotechnology, 23: 275-290
Henry, C. és mtsai 2003, DEFRA Reports EPG/1/5/138
Heszky, L. és mtsai 1999, Növénytermesztés, 48: 435-443
James, C. 2005, ISAAA Briefs, No 34
Ladics, G.S. és mtsai 2003, Toxicological Sciences, 73: 8-16
Ma J.K-C. és mtsai 2003, Nature Reviews Genetics, 4: 794-805
McLaren, J.S. 2005, Trends in Biotechnology, 23: 339-342
Melé, E. és mtsai 2004, European Biotechnology Science and Industry News, No. 4 Vol. 3:
Nagy, G. és mtsai 2003, Gyakorlati Agrofórum Extra, 4: (november) 9-11
Onouchi, H. és mtsai 2000, The Plant Cell, 12: 885-900
Paine, J.A. és mtsai 2005, Nature Biotechnology, 23: 482-487
Philippe Busquin Bizottság, 2005: A jövő növényei,
Romeis, J. és mtsai 2006, Nature Biotechnology, 24:63-71
Scheller, J.és Conrad, U. 2005, Current Opinion in Plant Biology, 8: 188-196
Shintani, D.és DellaPenna, D. 1998, Science, 282: 2098-2100
Szabó, T. 2005, Mezőhír, IX. évf. 3.
The EFSA J., 2005, 228: 1-14.
Trewavas, A.J. 2001, Plant Physiology, 125: 174-179
Vinocur, B. és Altman, A. 2005, Current Opinion in Biotechnology, 16:123-132